A májgyulladás vagy hepatitisz (hepatitis) a máj heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések, de más károsító hatások is okozhatnak.[2] Vezető klinikai tüneteikben sok a hasonlóság, jellemző a sárgaság (icterus), de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól. A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik, és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat. Mindezek mellett a májgyulladás mibenlétét nehéz pontosan meghatározni a májbetegségek gyulladásos komponenseket is mutató sokfélesége miatt. Ma már - különös tekintettel a máj sokrétű és anyagcserében betöltött központi szerepét tekintve - joggal ide sorolják a májsejteket ért bármiféle károsodással járó kórképeket, amelyek általában különböző súlyosságú hosszú távú következményekkel is járnak. (Nem véletlenül alakult ki a belgyógyászaton belül is a májbetegségekkel foglalkozó szakág, a hepatológia.) A korábbi leegyszerűsített megközelítés - az A, B és "nem A és nem B" hepatitis - nyilván nem tartható. Jelen szócikk viszont nem vállalkozhat a májgyulladások valamennyi formájának és aspektusának tárgyalására, így kénytelen a legalapvetőbbnek vélt kórképekre (alapjában az A és B típusra) összpontosítani, esetenként utalva más formákra is. A vírushepatitisek a kórokozók fertőzési módjától függően két fő formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (például fertőzött élelmiszer), a hepatitis B, C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál).