A nagy kerek teljesen hibás emberi táplálkozás.

„Az ember a legokosabb élőlény. A saját élelmét is elő tudja állítani…. De a leg butább is, mert meg eszi!”

Az emberi táplálkozással kapcsolatban számomra három alapvető kérdés merül fel.

               Az evolúció: Én hiszek azoknak az elméleteknek melyek arról tanúskodnak, hogy az élővilágunk minden egyes faja a környezeti hatásoknak megfelelően fejlődött ki. (Darvin és Dawkings….) A fejlődés során voltak olyanok, amelyek jól toleráltak apró változásokat, de voltak olyanok is, amelyek drasztikus változásokat is túléltek akár ökológiai katasztrófákat is. A föld jelenlegi 1-2 fokos melegedése fajok tízezreinek a pusztulását hozta csak az elmúlt száz évben. A kihalt fajokról elmondhatjuk, hogy nem jól tudtak alkalmazkodni a megváltozott környezetükhöz. Talán nem is olyan egyszerű az alkalmazkodás. Ha figyelembe vesszük azt a rengeteg tényezőt, amelyek minden élőlényre hatással vannak és talán nem is gondolunk rájuk. Mint például a föld vagy a nap mágneses tere, a sugárzások sokasága, a légkör összetétele, a hőmérséklet és az elérhető táplálék…. Az emberi faj számára az elérhető táplálékról, amely idáig fejlesztett minket, többnyire találgatások álltak rendelkezésre és közvetett bizonyítékok. Olyanok, mint az a feltételezés, hogy a növényi fehérjéken évmilliók alatt sem tudott volna olyan agyunk fejlődni, mint amilyen fejlődött. Azért egy kis gyanúra ad okot, hogy a több százezer éves barlangrajzokon egyetlen kertészkedő vagy gyümölcsszedő ősünket sem örökítették meg. Viszont csak vadászatok, állatok elejtése szerepel ezeken a rajzokon. Régészek, archeológusok régóta azt az elméletet favorizálták a leletek alapján, hogy inkább húsevő őseink voltak. A modern technológia végül elhozta az igazság pillanatát. A nitrogén izotópos vizsgálatok minden kétséget kizárólag megállapították, hogy az őseink csont maradványaiban, kollagénjében mért fehérje szint messze a legmagasabb az összes faj közül. A nitrogén a fehérjék alapköve és az összetételéből megállapítható, hogy a fehérje növényi vagy állati eredetű. Az emberi faj több millió éves fejlődése során több állati eredetű fehérjét fogyasztott, mint a farkasok vagy a legtöbb csúcs ragadozó.

Itt egy-két mondatra álljunk meg és nézzünk egy pillanatra a növényi táplálkozás mögé.

A tanulmányok vagy hipotézisek, melyek a növényi eredetű étrendet részesítik előnyben soha nem magát egy adott növényt elemzik, hanem a növényben lévő tápanyagok, fehérjék, vitaminok vitathatatlan egészségünkre gyakorolt pozitív hatását. Ami igaz. A probléma azzal van, amit több száz kutató tanulmányaiban kifejt, hogy bár hasznosítható anyagok sokasága található meg a növényekben azokat borzasztó nehezen vagy egyáltalán nem tudja felhasználni a szervezetünk. Bármennyire is hasznosak ezek az anyagok, átszaladnak rajtunk. Egészen egyszerűen nincs hozzávaló emésztő rendszerünk. A nagyobb bibi a növényi táplálékkal, hogy az összes többi anyagot elemet, nyomelemet mintha nem is vennék figyelembe a növényi étrendet preferálók. Márpedig a növények, ha valamiben jók az a védekezés, méghozzá méreggel. Kevés olyan növényről tudunk, amelyben kevesebb min száz féle karcinogén található. Tudjuk a hatását. A másik a fitoszterolok melyek minden növény alkotói. Csökkentik a koleszterint…. Kell-e csökkenteni,,,? Úgy tűnik, hogy nagyon nem! De a mechanizmus, hogy koleszterint mimikálva, álcaként lépnek a véráramba és ebből se hormon, se epefolyadék se semmi hasznosítható nem lesz…. Ráadásul a sejt membránba sem tud beilleszkedni… és a méreg, az méreg…. Bár kismértékben, de ott vannak és próbálnak kinyírni, de jól védekezünk. De ez nem azt jelenti, hogy ez az optimális. Vagy az oxalátok, amelyek megint csak elképesztő roncsolást és kárt okoznak minden egyes sejtünkben. És mint tudjuk a csattanó az az, hogy nincs esszenciális rost vagy szénhidrát. Ha egész életünk során egy gramm növényi táplálékot nem fogyasztunk sem lesz semmi bajunk sőtt… Rengeteg bizonyíték van rá, a különféle elszigetelt népcsoportok, de csak a rend kedvéért… mondjuk az eszkimók. De próbáljuk ki esszenciális zsírok vagy fehérjék nélkül. Az nem fog menni…

               Az emberi faj biológiai felépítése: Egészen addig amíg a nagy agyunkkal ki nem találtuk, hogy hogyan lehet nagy csoportokat valahogy valamilyen élelmiszerrel életben tartani, a növényi vagy szénhidrát tartalmú élelmiszer nem volt napirenden. Így semmilyen szervünk nem alakulhatott ki ezen tápanyag optimális felhasználására. Jelzi ezt a rövid vastagbél. A növény vagy mindenevő állatok bélrendszere sokkal-sokkal hosszabb, mint a miénk. Regényeket lehetne írni a működéséről. De az egyik ritkán emlegetett vagy tudatban lévő dolgot hadd említsem. A növényevő állatok sem a növényeken gyarapodnak. A hatalmas bél rendszerükben élő baktériumok lebontják a növényeket zsírsavra és így érthető mód ezen állatok is zsír által fejlődnek és maradnak életben. Ezen baktériumok is évmilliók alatt fejlődtek ki és arra a növényre, amit az adott faj fogyaszt. Szinte minden fajra igaz a faj specifikus táplálkozás elmélete. A koalát vagy a pandát nem lehet fűvel táplálni. Egy bizonyos fajta növény a nyerő. Ha az nincs mert mondjuk megváltozott az éghajlat, egész egyszerűen kipusztulnak. Nem azért, mert nem tudnának akármilyen zöldséget megenni, hanem mert az ősrégi baktériumaik nem képesek egyik pillanatról a másikra átállni az újdonságra, mondjuk almára. Nem lesz elegendő zsírsav. Így van ez az emberi fajjal is. Az emberi faj specifikus élelme a hús és a zsír, többek közt mert nincs elegendő méretű bélrendszerünk elegendő zsírsav előállításához szükséges baktérium lakhatására. Tehát nekünk ezt táplálékkal kell bevinnünk. Ideig óráig életben lehet maradni nem optimális táplálékon is (csak halkan írom le, hogy a gorillák az ürüléküket is újrahasznosítják, ha muszáj…) de ahhoz, hogy egy faj fennmaradjon, a változások, mutációk sorára lenne szükség, ahhoz pedig évmilliókra.

               Kognitív disszonancia: Na ez egy megrázó kifejezés, de mindjárt kiderül, hogy nagyon is igaz a táplálkozásunkra és akár az egészségünkre kivetítve is. Ez a kifejezés azt jelenti hogyha valamilyen új (vagy régi) információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi ismereteinknek vagy elképzeléseinknek, akkor az egy belső feszültséget akár stresszhelyzetet okoz, amit megpróbálunk elkerülni. Vagyis inkább nem hisszük el. Ha kedvencemet, hogy a Föld nem a világegyetem központja és hogy ráadásul mozog, vagy ezer évig irtottuk, tűzzel-vassal, vallással. Azt, hogy kezet kell mosni, mondjuk az orvostársadalom harminc éven át neglegálta…. És a sor végtelen. Nem véletlen hisz, hogy többet akarunk tudni az talán a génjeinkben van. De amíg átmegy a köztudatba és levetkőzzük a dogmatikus vagy „csak mert azt tanultam tudományt” eltart egy ideig. Millió tanulmányt írtak ebben a témában, de ha nem lenne elég, személyes (családi) tapasztalat is van bőven. Nem hisszük el, hogy nem vagyunk alkalmasak a napi többszáz gramm szénhidrát feldolgozására, melyek többsége növényi eredetű. Arról nem is beszélve, hogy a növények fogyasztásával a szervezetünk a rengeteg károsító és mérgező anyaggal nem tud megbirkózni és idővel ezek az úgynevezett krónikus betegségekhez vezetnek, melyeket hibásan az öregedéssel kapcsolunk össze. Erre jön rá az emberi találékonyság mármint, hogy a növényeinket kezeljük. Rovarok ellen peszticidek, gaz ellen herbicide és mivel olyan szinten kimerültek a földek már az a kevés majdnem jó sincs a növényekben, ami miatt néha nyáron beleharapnánk egy almába. Azt nem tudom, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy elhiggyük, hogy a cukorbetegség a magasvérnyomás az érelmeszesedés a köszvény a pajzsmirigy betegségek vagy akár a rák gyógyítható. Nem kezelhető…. mint azt jelenleg tesszük gyógyszerekre ítélve embereket halálukig, hanem gyógyítható. Abban nem sok profit rejlik, ha azt tanácsolják az orvosaink, hogy az emberi fajnak megfelelő étrendet kell folytatni, ami állati eredetű, de legalább kerüljük a szénhidrátokat. Azt viszont tudom, hogy eljön.